Rólunk

Miről írunk

Az osztó széke, a pénztáros pultja, a megfigyelő konzolja és a személyzeti pihenő fotelje ritkán kerül a kaszinóberuházások középpontjába, pedig ezek a bútorok dolgoznak a legtöbbet. Egy műszakban több ember használja őket, és egy éjjel-nappal nyitva tartó üzemben a hajnali órákban is foglaltak. Két kérdés foglalkoztat bennünket. Mit kell tudnia egy ilyen bútornak, hogy nyolc-tizenkét órán át ne a dolgozó testét terhelje? És mennyibe kerül valójában, ha a vételár mellé a karbantartást, a pótalkatrészt és a kiesett napokat is beszámítjuk?

Üzemeltetőknek, létesítményvezetőknek, munkavédelmi szakembereknek, belsőépítészeknek és beruházóknak írunk. A vendégtér berendezésével, a játékasztalokkal és a játékgépekkel nem foglalkozunk, csak ott, ahol a személyzet munkakörnyezetét érintik.

A név

Sindzsuku (latin betűs átírásban Shinjuku) Tokió egyik legforgalmasabb kerülete, ahol éjjel sem áll meg az élet. A kaszinók háttérmunkahelyei hasonló ritmusban működnek, és ez a ritmus határozza meg, mit kell kibírnia a bútornak. A „deli” régies magyar szó, jelentése daliás, szép tartású. Ennél egyszerűbb mércét nem találtunk egy munkaszékre. Aki műszak végén feláll mellőle, az is egyenes háttal tudjon.

A japán vonatkozás nem merül ki a névben. A karbantartásról három japán eredetű fogalommal gondolkodunk:

改善 kaizen

apró javítások folyamatosan: hibanapló, havi átnézés, egyszerre egy változtatás.

5S

整理 seiri, 整頓 seiton, 清掃 seisō, 清潔 seiketsu, 躾 shitsuke, magyarul szétválogatás, rendszerezés, tisztítás, egységesítés és fegyelem; nálunk a bútorkarbantartás napi, heti és negyedéves rendje.

もったいない mottainai

„kár érte”: ami javítható, azt előbb javítjuk, és csak utána cseréljük, a biztonságot azonban nem tesszük mérlegre.

Hogyan dolgozunk, honnan vannak az adatok

Egy cikk egy kérdéssel kezdődik, amelyet egy üzemeltető vagy karbantartó feltenne, például hogy miért süllyednek egy év után a pénztár székei. A választ először a jogszabályokban keressük. A magyar jogszabályokat a Nemzeti Jogszabálytár hatályos szövegéből idézzük vagy foglaljuk össze, a jogszabályhely megjelölésével; ilyen a munkavédelmi törvény, a képernyős munkáról szóló EüM rendelet és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Az összefoglaló nem jogi tanács, és a cikk végén mindig ott a link a teljes szöveghez. Ha egy jogszabályt időközben módosítanak, a cikket a módosítás hatálybalépéséhez igazítjuk.

Szabványból csak a számát, a címét és a tárgyát közöljük, a szabványügyi szervezetek nyilvános adatlapjai alapján. Szabványszöveget nem idézünk, mert az a kiadó tulajdona, és számértéket is csak akkor adunk meg belőle, ha nyilvános forrásból ellenőrizni tudtuk. Gyártói adatlapokat és vizsgálati jegyzőkönyveket arra használunk, hogy megmutassuk, mi szokott hiányozni belőlük; gyártót és terméket nem nevezünk meg.

A harmadik forrás az üzemi gyakorlat, vagyis azok a karbantartási rutinok, beszerzési lépések, ergonómiai alapelvek, amelyeket a munkavédelmi és létesítménygazdálkodási szakirodalom általánosan leír. Ezeket javaslatként írjuk le, és jelezzük, ha valami csak a mi véleményünk. Az ilyen véleményeket meg is indokoljuk.

Statisztikát, felmérést, esettanulmányt, idézetet vagy szakértői nyilatkozatot nem találunk ki. Ahol számot közlünk, ott vagy megnevezzük a forrását, vagy kiírjuk, hogy kitalált példaszám, amely csak a számítás menetét mutatja. A kalkulátor alapértékei is ilyenek. A cikkeket legalább évente egyszer átnézzük, és akkor is, ha egy hivatkozott jogszabály vagy szabvány megváltozik; a fejlécben ilyenkor frissül az „Utoljára átnézve” dátum. A javítás menetét az Üzenet oldal írja le.

Amit nem vállalunk

Bútort nem árulunk, és nem közvetítünk gyártók vagy kereskedők felé. Partnerprogramos linket, fizetett vagy szponzorált cikket nem közlünk, termékeket nem rangsorolunk. Ajánlást, díjat, ügyféllistát vagy „referenciát” nem teszünk ki. Az oldalakon nincs látogatottságmérés és hirdetés; ennek részletei a cookie-tájékoztatóban olvashatók.

Felelős játék

A Deli Shinjuku vállalkozásoknak szóló szakmai lap a munkahelyi bútorokról. A kaszinót munkahelyként mutatja be. Szerencsejátékot nem szervez, nem hirdet, fogadást nem közvetít, játékszervezőre nem hivatkozik, és semmilyen játékra ösztönző ajánlatot nem tesz.

Magyarországon a szerencsejáték szervezésének szabályait az 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) tartalmazza, a szerencsejáték-piac felügyelete jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) feladata.

Ha úgy érzi, hogy Ön vagy egy családtagja nem tudja abbahagyni a játékot, vagy a játék miatt adósságba került, kérjen segítséget minél előbb. A háziorvos meghallgatja, és szükség esetén addiktológiai szakrendelésre irányítja; ilyen ellátás az állami egészségügyben is elérhető.