整頓Pénzkezelés
Pénztár és számlálóterem: pultmagasság, munkaszék, képernyős munka
Az ügyfélablak az álló vendéghez készül, a pénztáros viszont a műszak nagy részében ül. A kettő közötti különbséget valaminek át kell hidalnia, és jobb, ha az a bútor, nem a pénztáros válla.
Utoljára átnézve: 9 perc olvasás
A pénztárban a pénztáros egyszerre figyel az ügyfélre, a képernyőre és a készpénzre, a számlálóteremben pedig órákon át válogatnak, számolnak és dokumentálnak. Mindkét helyen ismétlődő, pontos munka folyik kamerák előtt, és mindkét helyen a bútor dönti el, hogy a dolgozó a hetedik órában is egyenesen ül-e, vagy már a pultra könyököl.
Az ügyfélablak és a szék
A pénztár leggyakoribb ergonómiai ellentmondása a pultnál van. Az ügyfél állva érkezik, ezért a pult, az üvegfal és az áthúzótálca magassága az álló emberhez igazodik, ezt pedig rendszerint az építészeti és a biztonsági terv rögzíti, utólag nehezen módosítható. Ha a pénztáros munkafelülete alacsonyabb, minden tranzakciónál felnyúl vagy felemelkedik. Ha a munkafelületet a pulthoz emelik, a lába lóg.
Három út van, és sok helyen kettőt együtt használnak. Az első a megemelt munkafelület, hozzá magasabb szék és lábtámasz; ez a legolcsóbb, de csak akkor működik, ha a lábtámasz ott is van, és állítható. A második a lépcsős pult, ahol a tranzakciós polc magasan marad, a képernyős és papíros munka egy alacsonyabb felületen folyik. A harmadik az ülő-álló munkahely, ahol a pénztáros a forgalomhoz igazodva vált testhelyzetet, és a munkafelület követi.
Lábtámaszt a képernyős munkáról szóló rendelet „igény esetén” ír elő. A pénztárban ennél többet érdemes tenni. Ha a szék a pult miatt magasabbra kerül, mint amit a dolgozó talpa elér, a lábtámasz nélkül a combhajlatot az ülés elülső éle nyomja, és ezt a dolgozó gyakran nem is kéri, csak előrecsúszik. Tervezze eleve alapfelszerelésnek.
Rögzített, állítható vagy ülő-álló asztal
Az irodai munkaasztalok méreteit az EN 527-1:2011 szabvány írja le, amely ülő, ülő-álló és álló munkára szánt asztalokkal is foglalkozik. A szabvány 1. táblázata szerint a rögzített magasságú asztal ülő munkához 740 ± 20 mm magas, a teljesen állítható asztal ülő munkára 650–850 mm, ülő-álló használatra 650–1250 mm között állítható. Pénztárban ezek a számok inkább kiindulópontot adnak. A döntő kérdés az, hogy a tartomány felső része eléri-e a tranzakciós polcot, ha a pénztáros időnként állva dolgozik.
| Típus | Erőssége | Gyengéje | Ahol jól működik |
|---|---|---|---|
| Rögzített magasságú | Egyszerű, stabil, kevés alkatrész romolhat el | Egy magasság mindenkinek; a különbséget a szék és a lábtámasz veszi át | Számlálóasztal állandó csapattal, mellékmunkahely |
| Telepítéskor állítható | Beüzemeléskor a pulthoz és a dolgozóhoz igazítható | Műszak közben senki nem állítja, váltott beosztásnál rossz magasságon ragad | Állandó munkahely kevés használóval |
| Ülő-álló, motoros | Testhelyzetváltás, gyors igazítás minden használóhoz | Drágább; a motor, a vezérlés és a kábelezés karbantartást kér | Pénztárablak több műszakkal és változó személyzettel |
Munkaszék és padló
Az irodai munkaszékek méreteit az EN 1335-1 határozza meg (jelenleg a 2020-as kiadás 2022-es módosítással), és négy széktípust különböztet meg (Ax, A, B, C), eltérő méret- és állíthatósági követelményekkel. A biztonsági, szilárdsági és tartóssági követelményeket az EN 1335-2:2018 tartalmazza. A pénztárban két dolgot külön is ellenőrizzen. Az egyik, hogy az ülésmagasság-tartomány felér-e a választott munkafelülethez. Magas pulthoz gyakran hosszabb löketű gázrugó vagy magasított kivitel kell, és ilyenkor az EN 1335-1 szerinti méretadatok már nem a megrendelt példányra vonatkoznak. A másik a több műszakos használat, erről a megfigyelőtermi cikk „24 órás” székekről szóló része szól.
A görgő és a padló együtt választandó. Kemény padlón a fékezett vagy terhelésre rögzülő görgő akadályozza meg, hogy a szék felálláskor kiguruljon; szőnyegen más futófelület kell. Ha antisztatikus szőnyeg kerül a munkahelyre, a görgőt és a szőnyeget egyszerre kell kiválasztani, különben a kettő egymást koptatja.
Amit a képernyős rendelet előír
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet arra a dolgozóra vonatkozik, aki napi munkaidejéből legalább négy órán át rendszeresen képernyős eszközt használ. A pénztárban és a számlálóteremben ez gyakran teljesül, de a besorolást a munkáltató a tényleges beosztás alapján végzi el, munkakörönként.
A rendelet 4. §-a szerint a folyamatos képernyős munkát óránként legalább tízperces szünetnek kell megszakítania, és ezeket a szüneteket főszabályként nem lehet összevonni. Régebbi összefoglalókban még szerepel, hogy a képernyő előtti munka naponta legfeljebb hat óra lehet; a 4. § 2023. december 31-től hatályos szövege ezt a korlátot már nem tartalmazza. Az 5. § szerint a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi orvosnál szem- és látásvizsgálatot kezdeményez a munkába állás előtt, utána kétévente, és akkor is, ha a dolgozónak a képernyős munkával összefüggő látási panasza van. Ha a vizsgálat szerint szükséges, a munkáltató a képernyős munkához megfelelő szemüveget is biztosít, ennek költsége nem terhelheti a dolgozót. A rendelet melléklete a munkahely kialakítására ad minimumot, és ez közvetlenül a bútorról szól:
| A rendelet szerint | A pénztárban | A számlálóteremben |
|---|---|---|
| Képernyő: könnyen elfordítható, dönthető; tükröződésmentes | A monitor ne takarja az ügyfélablakot, az üvegfal ne vetítsen rá fényfoltot | A nyilvántartó képernyő és a számlálógépek kijelzője egyaránt jól leolvasható |
| Munkafelület: nem fényvisszaverő, elég nagy a rugalmas elrendezéshez | A fiók és a nyomtató ne szűkítse a lábteret | Nagy, sík, matt felület, amely bírja a gyakori tisztítást |
| Munkaszék: stabil, magassága könnyen állítható, támlája magasságban állítható és dönthető | A tartomány érje el a magas pulthoz szükséges ülésmagasságot | Gyorsan állítható szék, mert többen használják |
| Láb-, sarok- vagy kartámasz igény esetén | Megemelt ülésnél gyakorlatilag mindig kell | Magas válogatóasztalnál ugyanígy |
| Elegendő tér a testhelyzet és a mozgás változtatásához | Ne legyen a lábtér raktár | Az asztalok között a kocsik is elférjenek |
Fiók, számlálógép, kábel
A pénzkezelés sok rövid, ismétlődő mozdulatból áll. Ami óránként sokszor kell, az kerüljön a közvetlen nyúlási zónába, vagyis a pénzfiók, a bankjegyszámláló és a billentyűzet. A nyomtató és a tartalék anyag mehet távolabb. Ez az 5S második lépése, a seiton (整頓): mindennek állandó helye van, és a hely a használat gyakoriságát követi.
A mély, asztal alá benyúló pénzfiók elveszi a térd helyét, és oldalra fordult testhelyzetre kényszerít; a lapos vagy oldalt elhelyezett fiók rendszerint jobb kompromisszum. A kábelek ne lógjanak a lábtérbe. Ülő-álló asztalnál maradjon elég ráhagyás a teljes tartományra, különben az első teljes felállításnál kiszakad egy csatlakozó. A függőleges kábelvezető és az asztal alatti tálca a takarítást is egyszerűbbé teszi.
Az elektronikus pénzkezelő eszközök körül a sztatikus feltöltődés kellemetlen kisüléseket, ritkán működési zavart okozhat. Antisztatikus munkalap vagy szőnyeg ilyenkor szóba jöhet, de csak a gyártó előírása szerinti földeléssel működik. A földelésről a villamos tervező és az eszköz gyártója dönt.
A számlálóterem
A számlálóteremben a bútor a pénz útját követi a beérkezéstől a válogatáson, számláláson, ellenőrzésen és kötegelésen át az elszámolásig. A válogató- és számlálóasztal nagyobb összefüggő felületet kíván egy irodai asztalnál, és sok helyen állva vagy magas széken dolgoznak mellette, ezért az osztószéknél leírt mérési módszer itt is használható.
A legfontosabb különbség a láthatóság. A bútor legyen nyitott. Rejtett tároló, zárt alsó szekrény, belátást akadályozó paraván ne legyen, és magas felépítmény vagy polc se vágja el a kamerák látóvonalát. A felületek legyenek simák, hézagmentesek és jól tisztíthatók, mert a bankjegy- és érmekezelés folyamatos port termel.
A megvilágításhoz az EN 12464-1:2021 ad keretet, amely a feladattól függő megvilágítást, a káprázás korlátozását és a színvisszaadást szabályozza. A konkrét értékeket a világítástervező határozza meg; a bútor dolga, hogy matt felülettel ne rontsa el a tervezett eredményt, és ne vessen árnyékot a számlálási zónára. A megfigyelő oldalról a megfigyelőteremről szóló cikk ír.
Ki dönt a biztonsági kérdésekben
A pénztár és a számlálóterem kialakítását a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény és az arra épülő felügyeleti követelmények keretezik; a felügyeletet jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el. Hogy hol lehet tároló, milyen magas lehet egy válaszfal vagy hová kerülhet egy polc, arról az üzemeltető biztonsági vezetője dönt, nem a bútorszállító. A specifikációt ezért a biztonsági vezetővel kell jóváhagyatni, mielőtt az ajánlatkérés elindul; az átvétel lépéseit a beszerzési ellenőrzőlista sorolja fel.
Források
- 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, 1., 4–7. § és melléklet – Nemzeti Jogszabálytár
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről – Nemzeti Jogszabálytár
- 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről – Nemzeti Jogszabálytár
- Hivatkozott szabványok: EN 527-1:2011, EN 1335-1:2020+A1:2022, EN 1335-2:2018, EN 12464-1:2021