Bútorkarbantartás 5S szerint

Az osztószékek, a pénztár és a számlálóterem asztalai és székei, a megfigyelőterem konzoljai és a pihenő bútorai egy éjjel-nappal nyitva tartó kaszinóban szinte sosem állnak. Ilyen terhelés mellett a karbantartás nem alkalmi javítás, hanem napi rutin, és a rutinnak keret kell, különben a harmadik héten elmarad. Az 5S ezt a keretet adja öt lépésben, és mindegyik lépés lefordítható konkrét teendőre.

Miért éppen 5S

Az 5S a japán gyártásszervezésből ismert módszer a munkahely rendjének kialakítására és fenntartására. A nevét öt japán szóról kapta, amelyek latin betűs átírása s-sel kezdődik; magyarul nagyjából szétválogatást, rendszerezést, tisztítást, egységesítést és fegyelmet jelentenek. A bútoroknál azért működik jól, mert a hibák fokozatosan alakulnak ki, és aki rendszeresen ránéz a székre, az időben látja őket.

Jogszabály nem írja elő, de jól illeszkedik ahhoz, ami kötelező. A munkavédelmi törvény szerint a biztonságos munkavégzés feltételeiért a munkáltató felel, ebbe a munkaeszközök állapota is beletartozik, és a kockázatértékelés is kifejezetten kitér a munkaeszközökre. Egy 5S szerint vezetett napló megmutatja, mikor nézték meg utoljára a széket, ki nézte meg, és mi lett a hibával.

Az öt lépés a bútorokra fordítva

A sorrend számít. Előbb el kell dönteni, mi maradjon, utána jöhet a rendszerezés és a tisztítás; az egységesítés és a fegyelem teszi tartóssá az eredményt.

1. 1.整理

   Seiri szétválogatás

   Ami nem kell vagy nem biztonságos, az kikerül a munkahelyről. Az első kör egy alapos leltár minden székről, asztalról és tartozékról a játékasztaloknál, a pénztárban és a számlálóteremben, a megfigyelőteremben és a pihenőben. A hibás vagy fölösleges darab piros címkét kap, rajta a dátum, a hiba két-három szóban és a felelős neve. A piros címkés tárgyak kijelölt helyre kerülnek, és két héten belül eldől, hogy javításra, felújításra, alkatrésznek vagy selejtbe mennek.

2. 2.整頓

   Seiton rendszerezés

   Mindennek állandó, jelölt helye legyen, hogy a szükséges alkatrész és szerszám perceken belül kéznél legyen. Felcímkézett pótalkatrész-polc (a címkén az alkatrész és a székmodell), szerszámtábla a gyártó által előírt szerszámokkal, minden szerszám helyén körvonallal, hogy látsszon, ha valami hiányzik. Minden bútor egyedi azonosítót kap, ugyanazt, amely a naplóban szerepel, és a tartalékszékeknek is kijelölt helyük van, hogy a kivont darab azonnal pótolható legyen.

3. 3.清掃

   Seisō tisztítás, egyben ellenőrzés

   Aki naponta letörli a széket, az látja meg elsőként a repedést, a kilazult csavart vagy a felnyílt varrást. Ezért a takarítás közben is van mit megnézni, például a varrásokat, az ülőlap elülső élét, a karfákat és a talp ágait. A görgőkről és a csúszótalpakról le kell szedni a rátekeredett hajat és szálat, mert ettől akad a görgő és karcol a talp.

   Két szabályt be kell tartani. Csak a kárpit és a felület gyártója által engedélyezett szert szabad használni, mert egy rossz fertőtlenítő a huzatot és a habot is tönkreteheti. A takarító pedig ne javítson, csak jelezze a hibát, hogy bekerüljön a naplóba.

4. 4.清潔

   Seiketsu egységesítés

   Ami az első három lépésben bevált, azt le kell írni és le kell fényképezni, hogy minden műszakban ugyanígy menjen. Munkahelyenként egyoldalas lap a napi és a heti feladatokkal, fénykép a rendezett polcról és a helyesen beállított munkaállomásról, egyforma mezőkből álló napló, és egyértelmű állapotjelölés a bútoron (használható, javításra vár, kivonva).

5. 5.躾

   Shitsuke fegyelem

   A legnehezebb lépés, mert a rendet akkor is fenn kell tartani, amikor senki nem ellenőrzi. Sokat segít, ha a napi ellenőrzés a műszakkezdés része, és nem külön feladat. Havonta legyen egy rövid bejárás a napló alapján, negyedévente egy alaposabb 5S-audit, az új munkatársak betanítása pedig terjedjen ki a szék beállítására és a hibajelzés módjára.

Napi, heti, negyedéves feladatok

A táblázat kiindulópont egy éjjel-nappal nyitva tartó üzemhez, nem kész szabályzat. A gyakoriságot és az időigényt a használat intenzitásához és a gyártó karbantartási útmutatójához kell igazítani, és ahol a kettő eltér, a gyártói előírás dönt. Az időigény becslés, a saját napló néhány hónap után pontosabb számot ad.

A napi kört az végezze, aki a széket használja, mert ő érzi meg elsőként, ha süllyed vagy billeg. A karbantartóé a heti és a negyedéves kör, meg a jelzett hibák. Ha a kettő összemosódik, a napi kör elmarad, mert mindenki azt hiszi, a karbantartó úgyis megnézi.

A pótalkatrész-polc

Ez a rendszerezés legkézzelfoghatóbb eredménye. Csak a székmodellhez a gyártó által jóváhagyott, vagy azzal igazoltan egyenértékű alkatrész kerülhet rá, és minden rekesznek legyen jelölt minimumszintje. Ha a készlet ez alá csökken, az utántöltés a heti kör része, nem külön döntés. A polcon általában ezek vannak:

• gázrugók a modellhez illő löket- és terhelhetőségi adattal, típusonként külön, eredeti címkével;
• csúszótalpak a padlóhoz illő anyagból, mert kemény padlóra és szőnyegre más való, és ez fogy a leggyorsabban;
• görgők fékezett vagy terhelésre rögzülő kivitelben, csapméret szerint szétválogatva;
• karfapárnák, mert sokszor sérülnek és gyorsan cserélhetők;
• kárpithuzatok az eredetivel azonos vagy egyenértékű anyagból, ismert kopásállósági (EN ISO 12947-2) és gyújthatósági (EN 1021-1/-2) adattal;
• csavarok, alátétek és rögzítőelemek típus és méret szerint, címkézett rekeszben.

Új bútor vásárlásakor az alkatrész-utánpótlást már az ajánlatkérésben rögzíteni kell, különben öt év múlva kiderül, hogy a gázrugó nem kapható; ebben a beszerzési ellenőrzőlista segít.

A napló

A napló az egységesítés és a fegyelem eszköze. Belőle derül ki, mi történt, ki csinálta, és mi ismétlődik. Lehet papíron vagy táblázatban is, ha minden bejegyzés ugyanazokat a mezőket tölti ki. Hét mező elég: dátum és munkahely (asztal, pénztárablak, konzol, pihenő); a bútor azonosítója; a hiba vagy az elvégzett feladat röviden; a beavatkozás és a felhasznált alkatrész; az állapot (használható, javításra vár, kivonva); a végző neve vagy kódja; a következő esedékes ellenőrzés napja.

A napló a kalkulátornak is a legjobb adatforrása. Fél év után kiderül belőle, mennyibe kerül egy szék karbantartása évente, és hány napot áll egy ülés javítás vagy alkatrészre várás miatt.

Havi áttekintés, egy változtatás

A napló akkor ér valamit, ha valaki el is olvassa. Havonta egy félórás áttekintés elég, amelyen végignézik, melyik bútoron, melyik alkatrész, milyen gyakran és melyik munkahelyen romlik el. A visszatérő hiba a legértékesebb adat, mert azt mutatja meg, hol kell változtatni.

A kaizen egyik alapszabálya, hogy egyszerre csak egy dolgon változtatnak, és megnézik a hatását. Ha egy terület csúszótalpai gyorsan kopnak, előbb csak a talp típusát cserélik, és egy-két hónapig figyelik a naplót. Ha egyszerre változik a talp, a takarítószer és a takarítás gyakorisága, utólag nem derül ki, melyik segített. Ha pedig egy széken a javítások sűrűsödnek, a kérdés már az, hogy megéri-e még javítani; ehhez a felújításról szóló cikk ad sorrendet és számítási módszert.

Források

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 54. § – Nemzeti Jogszabálytár
• Hivatkozott szabványok: EN ISO 12947-2:2016, EN 1021-1:2014, EN 1021-2:2014